BÚÉK, kedves olvasóim!

Eljött az új év, és tél tábornok újabb csapatokat mozgósított, hogy az idei gyerekek is megtudják, mi az a hó meg a hideg.

Ennek kapcsán igen sokan vágyódnak egy jó meleg, fűtött szobára...

Be is gyújtanak reggel, kályhába-kazánba, hogy erőt vegyenek a hajnal hidegén. A képen látható kémény birtokosa lehet az éjszakai betörőket tünteti el épp, vagy a nyári gumiabroncskészletet, hisz vagy 30-40 méter hosszú füstcsíkot pingál a hajnali égboltra, szemben azzal, aki a füstcsík közepe táján látható kémény birtokosaként szinte semilyen vízszintes üzenetet nem írt Manituéknak, hisz alig látható kéményének füstje.

Egyre gyakoribb látvány ez nálunk vidéken. Kezd visszaszorulni a gázfűtés hegemóniája. Köszönhető ez a gázfűtés folyamatosan növekvő költségeinek, a gázválságoknak.

Ugyanakkor ne feledjük, egy jó kályha, kazán, fatüzeléssel környezetkímélőbb is, mint a gázfűtés.

Méregzöldek, vérben forgó szemeitekkel olvassatok tovább. Nem az esőerdők fájával fűtünk. Nem is a természetvédelmi övezetek fáival. Direkt termő erdők akácfájával, amit direkt ezért telepítettek, és telepítenek újra. Ezek a fák pont annyi széndioxidot vontak ki a légkörből (sőt, kicsit többet), mint amennyi elégésükkor keletkezik. Ugyanakkor megkötötték sivatagosdó homokhátságunk, és gazdaságos művelési ágat biztosítottak a földnek, amin cseperedtek.

Rontották a biodiverzivitást, ökológiai sivatagot képeztek? Nem feltétlen, méregzöld barátaim! Saját kis akácosomban igen gyakori vendég a szarka, varjú és számos énekesmadár, ugyanis vannak a környéken más területek, ahol találnak élelmet, hogy jóízűen fogyaszthassák fáim lombjai közt. Például a fáim tövében növő ribizli, málna és vadmeggy termését. Tény, hogy többszáz hektáros homogén akácos nem a legelőnyösebb környezet a vadon éleő állatoknak. Ugyanakkor ne feledjük, hogy ez ritka, hiszen vagy más fákkal "szennyezett" az akácos (a varjú által elszórt dió mindig fává cseperedik, bezzeg a faiskolából vett csemete...), vagy kis táblában van. A Homokhátságon nem a többszáz hektáros nagybirtokrendszer a jellemző.

Persze nem fűthet mindenki fával. De eég sokan igen. Az sem példa nélkül való, hogy egy gázkazánnal rendelkező családi ház fűtésrendszerét úgy teszik gazdaságosabbá, hogy kellő hőszigetelés mellett fa vagy vegyestüzelésű kazánt, fűtőeszközt is üzembe helyeznek. Ha napközben nincsenek otthon, a gázüzemű rendszer egy szinten megtartja a lakás hőmérsékletét, ha pedig odahaza vannak, akkor üzemeltetik az alternatív fűtőrendszert.

Mit tehetnek a társasházak, távfűtött lakások? Sok esetben nincs mód a gáz kiváltására (bár 20-30 év múlva KELL keresni, mert nem lesz földgáz). Itt reneszánszát élheti a városi gázgyár (emlékszik még valaki, mi az? Szénből gerjesztett gáz, a földgáz szorította ki), illetve a távfűtés. A távfűtés hőerőműveit pedig nem csak gázzal, olajjal, szénnel lehet fűteni. Már hazánkban is ismert  biomassza (fa, egyéb növényi részek) fűtés, de nyugaton igen elterjedt a hulladékégető, amely távhőt és elektromos áramot is termel. Igen, majd lehet mi ellen tüntetni. Mindazonáltal ha Zürichben működik, és a svájciaknak megfelel, nekünk se lehet az olyan rossz. Évről évre egyre modernebb szűrők és égetűművek jönnek létre. Nem elfeledendő továbbá, hogy geotermikus energiával is rá lehet segíteni, vagy kizárólag azzal fűteni. Lajosmizsén ennek kivitelezése jelenleg nem gazdaságos, illetve igen régiek a hőforrásaink adatai. Eljöhet viszont még az az idő, amikor a városközponti hőforrás vize is megfelel majd (hisz egy harminc fokos vizet könnyebb és olcsóbb felfűteni 80 fokra, mint egy tízfokost), és maga a forrás nem szökik el.

Addig is, közelebbre tekintve, a város széli családi házakban suhan a fejsze, hasad az akác, az orvosom meg elmorzsol egy könnycseppet a szeme sarkában az örömtől, hogy végre megmozgatom egy kicsit tespedő testemet!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.